Ma ünnepli 110. születésnapját a Magyar Labdarúgó Szövetség

Száztíz esztendővel ezelőtt, 1901. január 19-én alapították meg a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Az mlsz.hu ennek kapcsán egy történeti áttekintést készített a szövetségről.

Száztíz esztendővel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. A magyar labdarúgás őskorszakában, a 19. század végén az egyesületek között gyakoriak voltak a heves viták, elsősorban azért, mert a játékosok kedvükre váltogatták a csapatokat. A szabályok betartásához, valamint a viták eldöntéséhez szükség volt egy irányító, ellenőrző szervezetre, ezért az FTC kezdeményezésére 1900. december 22-én döntés született a labdarúgó-szövetség megalakításáról.

Az MLSZ alapító okirataAz MLSZ január 19-i alakuló közgyűlésen tizenhárom egyesület és a Millenáris-pályát kezelő Budapesti Versenypálya Bizottság képviseltette magát. Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, “33” FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC. Az elnöki tisztséget az egyesületi képviselők Iszer Károlynak, a magyar labdarúgás “atyjának” ajánlották fel, ő azonban elhárította a felkérést, így Jász Gézát (MFC) választották meg az MLSZ első elnökének.

Az MLSZ megalakulásának éve ma már a felejtés ködébe vész, ezért érdekességképpen érdemes feleleveníteni, mi minden történt 1901-ben. Magyarországon ebben az évben mutatták be az első némafilmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében elkészült Tánc című alkotást. Megjelent Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, valamint Schulek Frigyes tervei alapján a Budai Várban megkezdték a Halászbástya építését. A német Daimler cég bemutatta új autómodelljét Nizzában, melyet a megrendelő lányáról Mercedesnek neveztek el. Ebben az évben halt meg Giuseppe Verdi, olasz zeneszerző, és született meg Louis Armstrong, a dzsessz királya. New York államban – a világon elsőként – bevezették az autók rendszámozását, kiosztották az első Nobel-díjat, és halála után 11 évvel “befutott” Vincent van Gogh, holland festő.

A kezdeti időkben olyan sportolók népszerűsítették az új sportágat, akik más, akkoriban hagyományosnak tekintett versenyszámokban már dicsőséget szereztek. Például Magyarország első és második olimpiai bajnoki aranyérmének megszerzője, az úszó Hajós Alfréd is kergette a bőrt – nem is sikertelenül. Hajós Alfréd később játékosként és szövetségi kapitányként is szerepet vállalt a magyar válogatottban.

Az 1901. február 4-én tartott nyitó tanácsülésen kiírták az első labdarúgó bajnokságot és elfogadták annak szabályzatát. Az első bajnoki mérkőzést a Budapesti Torna Club (BTC) 4:0-ra nyerte meg a Budapesti SC ellen, a BTC később az első bajnoki címet is megszerezte.

A magyar válogatott első hivatalos mérkőzését 1902. október 12-én Ausztria ellen játszotta Bécsben. Azon a mérkőzésen még nem sikerült megszerezni első győzelmünket (5:0-ra kikaptunk), de az első öt meccsünkből négyet megnyertünk, abból háromszor éppen az osztrákok ellen diadalmaskodtunk. 1907-ben az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség önálló tagja lett, 1909-ben pedig első ízben megrendezték a Magyar Kupa küzdelmeit, amelyek az MTK sikerével zárultak.

A válogatott először 1934-ben vett részt világbajnokságon, majd négy évvel később elérte eddigi legjobb vb-eredményét, az olasz válogatott mögött a második helyen zárta a világ elsőszámú tornáját. Ezt az eredményt 16 évvel később, Svájcban megismételtük, az emlékezetes berni döntőben 2:0-ás vezetésről 3:2-re elveszítettük a németek elleni mérkőzést.

Válogatottunk leghíresebb és legdicsőségesebb meccsét 1953. november 25-én vívta, a zseniális Puskás Ferenc vezette magyar Aranycsapat az évszázad mérkőzésén a londoni Wembley stadionban 6:3-ra legyőzte a labdarúgás akkori nagyhatalmát, az otthonában 90 éve veretlen Angliát. A találkozó visszavágóját 1954 májusában rendezték, minden idők legjobb csapata Budapesten 7:1-re verte az angolokat.

Olimpiai együttesünk három ötkarikás játékokon diadalmaskodott, 1952-ben Helsinkiben, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is aranyérmet nyert. Az 1960-as, római olimpián harmadik, az 1972-es, müncheni játékokon második helyezett lett a magyar válogatott.

1959-ben nemzeti együttesünk a France Football című szaklap először kiadott ranglistáján az európai rangsor élén állt, és ezt követően, egészen az 1970-es évekig a világ élvonalába tartozott, amit több kiemelkedő eredmény is példáz. Az 1964-es spanyolországi Nemzetek Európa Kupáján bronzérmes lett a válogatott, 1967-ben Albert Flórián – máig egyedüli magyar futballistaként – elnyerte az Aranylabdát, Dunai Antal kétszer egymás után végzett a kontinens legjobb góllövői között, Ezüstcipőt, majd Bronzcipőt kapott. 1964-ben az MTK KEK-döntőt játszott, 1965-ben a Ferencváros Vásárvárosok kupáját nyert, majd 1968-ban ismét döntőbe jutott, ez utóbbi bravúrt 1969-ben az Újpesti Dózsa ismételte meg. A hetvenes-nyolcvanas években is ünnepelhettünk sikereket: Várady Béla, Fekete László, Fazekas László és Nyilasi Tibor is ezüstcipős lett, az 1972-es Eb-n negyedik helyen végzett válogatottunk, a Ferencváros 1975-ben KEK-döntőt, a Videoton 1985-ben UEFA-kupa döntőt játszott. Ezután azonban nem történtek meg a szükséges fejlesztések a hazai labdarúgásban, és elmaradtak a jelentős eredmények is.

1985-ben lejátszotta első nemzetközi mérkőzését a magyar női válogatott, a mieink az NSZK elleni 1-0-ás győzelemmel mutatkoztak be a nemzetközi porondon. 1986-ban a magyar teremlabdarúgó-válogatott is átesett a tűzkeresztségen, az MLSZ 1991-től rendezi meg a kispályás bajnokságot.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2001-ben ünnepelte centenáriumát, a jubileum alkalmából a Népstadion Toronyépülete előtt felavatták az MLSZ centenáriumi emlékművét. A szobrot – mely egy földgömbön csatázó két játékost ábrázol – Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. A mű talapzatán a magyar labdarúgó válogatottban szerepelt összes addigi játékos neve látható.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a kétezres években több kiemelkedő eredményt is elért. 2006 októberében ünnepélyesen felavatták a Magyar Labdarúgó Szövetség saját tulajdonú modern székházát, majd 2009 májusában megnyílt az MLSZ világszínvonalú telki edzőcentruma, amely azóta is folyamatosan kivívja hazai és külföldi vendégei elismerését. Magyarország 2010-ben első ízben rendezhetett felnőtt kontinensviadalt, a Budapesten és Debrecenben megtartott futsal Európa-bajnokság megítélése rendkívül kedvező volt.

Válogatottunk az utóbbi hónapokban jelentős javulást ért el a FIFA világranglistáján, a 2011 januárjában közölt rangsorban a 41. helyen áll – ilyen kedvező pozícióban legutóbb a kilencvenes évek elején szerepelt a listán.

(forrás:www.mlsz.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s