A társadalom aktívabb életmódja költségvetési megtakarítást hozna

Jelentős, mintegy 9,1 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni az Országos Egészségbiztosítás (OEP) költségeiben azzal, ha legalább 10 százalékkal sportolnának többet, élnének aktívabb életmódot a polgárok – derül ki egy, a fizikai inaktivitás gazdasági hatásait vizsgáló kutatásból. A magyar társadalom 77 százaléka számít ma fizikailag inaktívnak.

Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának szerdai ülésén ismertette Ács Pongrác, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, sportközgazdász a fizikai inaktivitás (m)értéke, mint a gazdasági tényező című kutatás eredményeit.
Közölte, az Eurobarométer 2010-es nemzetközi kutatása szerint a magyar társadalom 53 százaléka semmilyen fizikai aktivitást nem végez, 24 százaléka pedig csak havonta egy vagy három alkalommal mozog, sportol. Mivel ez utóbbinak a szervezetre semmilyen pozitív hatása nincs, kijelenthető: a magyar társadalom 77 százaléka fizikailag inaktív. Hozzátette: a kutatást ezzel az adattal és egy relatív kockázati ráta meghatározásával végezték el.
A megállapításokat ismertetve kiemelte: a hat betegségtípust – a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a stroke, a depresszió, az elhízás és a rák – megvizsgálva kiderül, hogy az államnak ezek kezelése csak az OEP költségeit illetően 201,7 milliárd forintos kiadást jelent; ebből a fizikai aktivitás hiánya miatti költségrész 62 milliárd forint.
Ács Pongrác szerint ha azt feltételezzük, hogy valamilyen eszközzel csökkenthető lenne a 77 százalékos inaktivitás 10 százalékkal, akkor azzal, elméletben, 5,6 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni a hat nemzetközileg vizsgált betegségtípus egészségbiztosítási költségeit illetően.

Minden betegségtípus pedig az államnak 258,5 milliárd forintos költséget jelent; ebből a legnagyobb összeget az egészségügyi felhasználás, illetve a gyógyszer tb-támogatása teszi ki.
A kutatásból kiderül az is, hogy az összes költségből az államnak a szív- és érrendszeri betegségek 82 milliárd, a magas vérnyomás betegségek pedig 75 milliárd forintos költséget jelentenek; a harmadik “legköltségesebb” betegség pedig a depresszió. Megjegyezte: olcsóbb a fizikai aktivitással történő megelőzés, mint a gyógyszeres kezeléssel elérhető egészségjavulás.

A táppénzre a vizsgált betegségcsoportokban az állam 13,7 milliárd forintot költ egy évben, ez 4,2 millió táppénzes napot jelent. Ács Pongrác ismertetése szerint, a táppénz oldaláról nézve leszögezhető: a legköltségesebb betegség a depresszió. A fizikai aktivitás a depresszió ellen “véd”, aki rendszeresen sportol, kevésbé lesz depressziós – fűzte hozzá.
Ha a jelenlegi 77 százalékos inaktivitás 10 százalékkal csökkenthető lenne, akkor ez már 1,8 milliárd forintos megtakarítást jelentene csak a táppénzkiadások oldalán – közölte.
Összességében pedig kijelenthető – húzta alá -, hogy a sportolás, az aktív életmód 10 százalékos növelésével 9,1 milliárd forintot lehetne csak az OEP-költségből elméletben megtakarítani; de megtakarítást érhetnének el az állampolgárok és államháztartás egyéb alrendszerei is.
Ács Pongrác megjegyezte, hogy ilyen – a sport szakállamtitkárság és a Magyar Sporttudományi Társaság felkérésére készített – kutatás még nem készült Magyarországon.

(MTI)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s